Képzőművészeti rovatunkban ezúttal a francia Hold Your Horses! nevű zenekar 70 Million című dalához készült klipjét láthatjátok -- a két poszttal lejjebb lévő Soeri & Poolek okozta agykárosodást ellensúlyozandó. Ez az igazi art-pop, hisz a fülbemászó szám kisfilmjében híres festmények elevenednek meg a zenekar tagjainak segítségével, rendkívűl vicces módon. Az alkotások között önarcképek is feltűnnek, így találkozhatunk Frida Kahlóval és Vincent Van Gogh-gal is. De nem akarok lelőni minden poént, aki felsorolja az összes klipben szereplő művet alkotóval együtt, azt nyilvános dícséretben részesítjük!
November 16, 2009 - 3:52 pm Szerző Tomi 5 Hozzászólás
Nagy titkolózás előzte meg, de mostanra már biztossá vált: november 27-én először lép fel Magyarországon a belga 2manydjs duó, akik a lemezjátszók és keverő mellett minden bizonnyal bárdot is használnak, hisz másképp nem nagyon lehet annyi mindent beleaprítani egy szettbe, amennyit ők. Ha esetleg ettől az információtól még önmagában nem fagyott le az agyad, kattints tovább, és a party nem mindennapi helyszínére is fény derül!
Rammstein-rajongók figyelem! A p*navadász germán sokkrokkerek március 16-án Budapestet -- konkrétan a Sportarénát -- is útbaejtik 2010-es turnéjuk során! Szóval lehet örülni, biztosan lesznek nagy lángcsóvák, meztelen nők, sok trágárság és minden, ami egy jó kis polgárpukkasztáshoz kell Till Lindemannék szerint. Mivel mi jólneveltek vagyunk, ezért a kedves internetező/blogolvasó gyerekek most csak a P*ssy című dal cenzúrázott változatát tekinthetik meg.
Igaz, hogy nálunk nem “just like”, hanem real esőcseppek hullanak már egy ideje - egy kis széllel és hat celsiusszal karöltve produkálnak mocsok időjárást -- , ám a Basement Jaxx Raindrops-ától biztosan elfelejted az egészet! A legújabb, Scars című albumuk első kislemezes dala annyira jó, hogy még az auto-tune sem zavaró, és ez azt hiszem mindent el is mond róla. A lemezen egyébként egy kisebb zsákfalunyi vendégénekes közreműködik Amp Fiddlertől Yoko Onóig (!), a stílusválaszték pedig a grime-tól a neosoulig terjed. Én már a Hegyalján éreztem, hogy van még kraft a fiúkban, és ezt most szépen be is bizonyították. Gratula!
September 4, 2009 - 5:28 pm Szerző Tomi 3 Hozzászólás
Nem, ez nem valami gyagyi horror címe… Úgy látszik ma ilyen “bejelentős” nap van, ugyanis az AIR mellett egy másik fontos elektronikus zenei bástya is ellátogat hozzánk az ősz folyamán. Ő pedig nem más, mint a BBC Radio One örökké kísérletező kedvű hölgyeménye, Mary Anne Hobbs. Az Experimental című műsor házigazdájaként hétről hétre a legfrissebb, legelőremutatóbb, olykor pedig legelborultabb zenéket prezentálja, ahogyan a show neve is mutatja nem épp a sablonos fajtákból.
Már Audrey is méltatlankodott, hogy nem volt nyári slágere; hát nekem sem! De most belefutottam egy igazi nyár végi-ősz eleji ínyencségbe. A dán Turboweekend nevű csapat (hárman vannak, skandinávok, ez csak jó lehet) Something Or Nothing című számát értelmezte újra 2000F és JKamata. Nem is tudom mi ez… soul, dubstep, funk, kellemes lötyögős, vonaglós ritmusok. Great!
Nemrég Audrey postolt egyet valami indiai vérnyúlról, ami így első hallásra elég ijesztőnek tűnt. Ennek ellenére megnéztem a Miike Snow Burial című számának klipjét. Elsőre semmi extrát nem találtam benne, de kb. fél óra múlva késztetést éreztem, hogy meghallgassam még egyszer. Majd muszáj volt megnézni a Myspace-üket is, rákeresni a YouTube-on, aztán meghallgatni az albumukat is. Azt hiszem erre mondják, hogy magával ragadó.
A Sound utolsó napjára mindenki összeszedte utolsó erejét, megmaradt ital-, és egyéb stimulálószer-tartalékait, és a még ép agysejtjeivel készült a fesztivál egyetlen igazán vállalható – Röyksopp – , és a kötelező nagyon nagy nevű – Moby - fellépőjének koncertjére.
Kicsit megkésve bár, de itt a Balaton Soundos beszámoló többi része is. A fesztivál harmadik napjának headlinere egyértelműen az Orbital volt, amit a Kraftwerkhez hasonlóan megint csak fanyalogva vártam, de végül a Hartnoll fivérek show-jában kellemesen csalódtam.
A fesztiválozás tipikus jelensége, amikor az ember első este frissen, fitten veti bele magát a forgatagba, és úgy szétcsapja magát, hogy a második napon csak vegetálni képes. Nagyjából ez történt velem is, így tegnap nem sok mindenre jutott időm, bár hozzáteszem, hogy ezt nem is bánom, mivel a tegnapi felhozatal egyébként is gyenge volt.
Már a tavalyi év is azt mutatta, hogy a Balaton Sound a legújabb “place to be”, idén pedig már az első nap megerősítette a Zamárdiban lévő fesztivál ezen státuszát. A mindenütt prémium-kategóriásként hirdetett rendezvény szépen csillogó cukormáza alatt persze néhol rohad a belseje. Én most megpróbálom – természetesen elfogultan, szubjektívan és részrehajlóan – bemutatni mindkét oldalát.
Tegnap este ismét egy egészen vállalható nevű DJ lépett fel a Zöld Pardonban, nevezetesen Freq Nasty, az egykor még nu skool breakz-nek hívott műfaj úttörője. Mára pedig egy szimplán jó DJ és producer lett belőle, akiben az a jó, hogy amellett, hogy továbbra is tolja az oldschool cuccokat, azért halad a korral és még mindig tud meglepetéseket okozni. Persze mivel a ZP Budapesten található egy Magyarország nevű helyen, sajnos nem ő okozta a legnagyobb meglepetést.
Nem túl kreatív, de esetenként tanulságos dolog szó szerint közreadni bizonyos sajtóanyagokat. A mai termésből is sikerült kihalászni egy gyöngyszemet. Úgy látszik, a hazai DJ-társadalom krémje ismét összefogott, és megpróbál gondoskodni az utánpótlásról, nehogy véletlenül átvegyék az uralmat a képzetlen, céhen kívüli, kontár underground DJ-k… Éppen ezért most létrejött az Európai Hang- és Fény Akadémia, amely többek közt OKJ-s mesterkurzust is szervez a jövő lemezlovasai számára.
